Rólunk




Gyenesdiás nagyközség területén szervezett nevelő-oktatómunkáról 1873 után beszélhetünk. A Festetics-család által adományozott tizedelőházban Hegedűs György ekkor kezdte el a tanítást.
1945 előtt már önálló elemi iskola működött Gyenesdiáson. 1945 után az országban a nyolcosztályos általános iskolákat újjászervezték. A központi törekvésen túl, helyi kezdeményezés hiányában Gyenesdiás község nem teremtette meg a feltételét annak, hogy a nyolcosztályos általános iskola beindulhasson. A község vezetői belenyugodtak, hogy az ún. felső tagozatot a gyenesdiási tanulók a két szomszéd településen Keszthelyen és Vonyarcvashegyen végezzék el.
A következő nagyon fontos dátum a község oktatásügyének történetében 1964, amikor a település önálló iskoláját útjára indították. Ekkor Gyenesdiás lélekszámát tekintve a keszthelyi járás meghatározó települése. Lakóinak száma 1600 fölötti, az általános iskolások száma pedig több mint 220.
A község középpontját a tervezők egy beépítetlen területre (a mai iskola területére) képzelték megvalósítani. Itt jelölték ki az új iskola (4 tanterem) területét, melynek tantermei felső tagozatos tanulókkal népesültek be. Az iskola vezetése törekedett arra is, hogy az iskola esztétikus környezetbe kerüljön.
1973-ban a 3 Balaton-parti község Gyenesdiás, Vonyarcvashegy és Balatongyörök nagyközséggé szerveződött Vonyarcvashegy székhellyel.
1976-ban iskolafejlesztési igény jelentkezett, melynek következtében újabb küzdelem kezdődött a települések között, ugyanis a székhelyközség központi szerepéből adódóan próbálta saját iskolaépítési ügyét a gyenesdiási elé helyezni. Végül 1978 szeptemberében elkészült az iskola bővítése. Tanulóknak és nevelőknek egyaránt normális feltételek teremtődtek a nevelő-oktatómunkához. 1982-ben lehetővé vált, hogy a kazánház nevű helyiséget bővítve tornaszobát hozzanak létre. Az építés során felvetődött a kérdés, hogy miért ne lehetne a falakat tovább húzni, és felette egy nagytermet kialakítani. A gondolat megvalósításához hatalmas összefogásra volt szükség, de a nagyterem végül elkészült.
1981-től a fejlesztési pénzek nagy része a vonyarcvashegyi iskola építésére fordítódtak, és hasonló volt a helyzet a felújítási pénzekkel is. A gyenesdiási iskola következő fejlesztésére ezért csak 1991-ben kerülhetett sor, már Gyenesdiás Önkormányzatának beruházásával. Ekkor került sor a tetőszerkezet felújítására, a tetőtérben pedig kialakítottak egy 80 m2-es könyvtárat, ideiglenesen felköltözött a női politechnika, és létrehoztak egy számítástechnika termet. Gondolva arra, hogy az intézmény hasznosítható legyen nyári üdültetésre, a tetőteret erre a feladatra is alkalmassá tették. Ezek után az iskola 16 osztály elhelyezésére lett alkalmas. A továbbiakban még a tornaterem megépítése jelent fontos feladatot.
Az iskolában önállóan írt értékelési rendszer működik, melynek célja az, hogy folyamatosan ösztönözze a tanulókat arra, hogy egy-egy tanévben maximális odaadással végezzék feladataikat. A tanév végén nemcsak az a tanuló kaphat nevelőtestületi dicséretet, aki jeles vagy kitűnő tanuló, hanem az is, aki képességeihez mérten maximálisan teljesítette feladatát. A munkát háromhavonként a nevelőtestület osztályfőnöki, igazgatói és végül nevelőtestületi dicsérettel jutalmazza.
Az intézmény nagy hangsúlyt fektet az idegen nyelv oktatására, a számítástechnikai ismeretek elsajátíttatására, és a szabadidős tevékenységekre.
Az idegen nyelv kiemelt oktatását a település üdülőhelyi jellege indokolja. Első osztálytól kezdve (a tantervben meghatározott óraszámokhoz képest) másfélszeres óraszámban tanulják diákok a német nyelvet.
Számítástechnikával ugyancsak első osztálytól kezdve ismerkednek a diákok. Nyolc éven keresztül heti egy órában tanulják a tantárgyat, valamint tudásukat szakköri foglalkozásokon is elmélyíthetik. E tantárgyból is egyre szebb eredményeket érnek el gyermekek.
A szabadidő hasznos eltöltésére való felkészüléssel szeretnék a fiatalokat arra megtanítani, hogy hogyan tudják a polgári életformát megcélzó országunkban szabadidejüket hasznos és értelmes módon eltölteni. Ezért:
- a népi tánccal legalább egy évig úgymond "kötelező" jelleggel ismerkednek
- tanulják a 3-6. osztályban a sakkjátékokat évi 10-12 órában
- úszásoktatást folyik 2. osztályban 12 órában.
A fentieken túl lehetőség van különböző tantárgyi szakkörök munkájába is bekapcsolódni. A tanítványok minden évben sikeresen szerepelnek különböző szaktárgyi, sport és kulturális versenyeken is. A nevelőtestület arra törekszik, hogy mindenki találja meg azt a neki legmegfelelőbb területet, amelyben úgy érzi, hogy tehetséges és legyen ereje továbbfejleszteni képességeit. Nyáron különböző szabadidős táborozásokon vesznek részt a diákok.
Az iskolában az elmúlt több mint három évtizedben 881 tanuló fejezte be általános iskolai tanulmányait. Közülük:
- 57 százaléka szakmunkásképzőben
- 20 százaléka gimnáziumban
- 23 százaléka pedig szakközépiskolában tanult tovább.
Az elmúlt 15 évben végzett tanulók továbbtanulásának aránya 100%.
A tanulók létszámának körülbelül a fele az alsó tagozatban órarendhez kapcsolódóan, felső tagozatban pedig órarendbe beépítve hit- és vallásoktatásban részesül. Ugyanakkor azok a felsős tanulók, akik ehhez nem kapcsolódnak, illemtant tanulnak heti egy órában.
A gyenesdiási nevelőközösség célja:
- Olyan partnerközpontú iskola működtetése a településen, ahol folyamatosan figyelnek a nevelő-oktatómunkában közvetlenül érdekelt gyermek, szülő, fenntartó igényeire, elvárásaira, ezeket az intézmény pedagógiai programjába beépítik és azt a mindennapok gyakorlatában megvalósítják.
- A helyi igényeket össze tudják hangolni a szakmai irányítás által megszabott feladatokkal.
- Az intézményt az általános iskola befejeztével hasznosítható tudással rendelkező, a világban eligazodni tudó, kellő erkölcsi felvértezettséggel rendelkező tanulók hagyják el.
Ezért pályáztak a Comenius 2000 minőségbiztosítási modell bevezetésére, mely 2000 szeptemberétől el is indult. A Comenius programigazgatóság az iskolában végzett minőségbiztosítási munkát kiválónak minősítette. Ez a minősítés tette lehetővé, hogy intézmény e területen regionális feladatokat is ellát (Veszprém, Zala, Somogy megye).
A Comenius programnak köszönhetően 2001. szeptemberétől az iskola összetett intézményként működik. A neve is kibővült, Általános és Alapfokú Művészeti Iskola lett.
Az intézmény művészeti tagozatán dráma, ének-zene, furulya, iparművészet, képzőművészet (festészet), népi tánc tanszakokon folyik a képzés heti 4-4 órában.
A képzés ebben az iskolatípusban 6-21 éves korig tart. Így lehetőség van arra is, hogy az általános iskola befejezése után a környéken továbbtanuló tanítványok visszajárjanak (Erre már most is van példa). A művészeti iskolába lehetőség van más intézmények tanulóinak a beiratkozására is.
A művészeti iskola a tanulók előrehaladásáról bizonyítványt ad. Így lehetőség nyílik arra, hogy a gyermekek érdeklődési körüknek megfelelő (fizetési kötelezettség nélkül) képzést kapjanak. Jelenleg 136 tanuló igényelte ezt a szolgáltatást.
Az intézmény pedagógusai különböző megyei rendezvényeken szakmai előadásokat tartanak. Egy pedagógus részt vett a kerettantervek alkalmazásához készített minisztériumi segédanyag összeállításában. Két nevelő közoktatási szakértői feladatokat, egy nevelő pedig közoktatási vizsgáztatói feladatokat vállal.

Kompetencia-alapú oktatás

A magyar pedagógia fejlődésében az utóbbi évtizedekben jelentős változások mentek végbe.
Az iskola sem vonhatja ki magát a társadalmi környezet változásai alól. A korunkra jellemző globalizáció, az információrobbanás, a demokratizálódási folyamatok automatikusan az iskola szerepének az újraértelmezését igénylik.
Az a paradigmaváltás , amely a magyar közoktatásban elindult óhatatlanul azt eredményezi,hogy a közoktatás tartalmi, szervezeti és szerkezeti kereteit is újra kell gondolni.
E folyamat nem megy egyik napról a másikra. A változtatás, - a régi beidegződött szokások módosulása- legtöbbször értetlenséggel, idegenkedéssel párosul.
Pedig szemünk előtt zajlik az a társadalmi folyamat, amely a változtatás szükségességét sugallja.
Az iskola szerepe megváltozik, ma már nem csak azt várják el az iskolától, hogy ismeretekkel vértezze fel a tanulókat, hanem azt is, hogy ez a tudás un. alkalmazkodó képes tudás legyen.
Tapasztalat, hogy az európai uniós országokban az emberek életük során 4-6 alkalommal váltanak szakmát, amely azt kívánja,hogy folyamatosan tanulnia, .képeznie kell magát.
Tehát a kijelölt út az élethosszig tartó tanulás az un. kulcskompetenciák megszerzése, amely a munkahely megőrzéséhez, egyes esetekben szakmaváltáshoz segítheti az embereket.
Kibővült, átstrukturálódott az iskola alapfeladata , vagyis a magyar közoktatásnak is váltania kell, mert fel kell készíteni a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, vagyis olyan kulcskompetenciákat kell kialakítania, amelyek hozzásegítik tanítványainkat ahhoz, hogy saját szakmájuknak, hivatásuknak megfelelően szakavatott ,hozzáértő / kompetens / képviselői legyenek.
Tanítványainkat olyan készségekkel, képességekkel kell felvértezni, amelyek birtokában a továbbtanulásuk , a munkaerő-piacon való elhelyezkedésük esélyei növekedjenek.
Ma már korántsem igazak azok a megállapítások, hogy a magyar diákok a nemzetközi mezőnyben- a tanulói teljesítmények felmérése alapján- előkelő helyen teljesítenek./ PISA felmérések /
A magyar közoktatás versenyképességét , a hagyományos tananyaggal, módszerekkel, eszközökkel már nem lehet biztosítani.
A világ változó igényeihez nekünk is alkalmazkodni szükséges.
Az Európai Unió oktatással kapcsolatos legfontosabb alapelvét valósítjuk meg, amikor bevezetjük a kompetencia-alapú oktatást.
Hogyan is definiálhatjuk a kompetencia fogalmát ?

A kompetencia-alapú oktatás intézményi implementációja

©